Arckifejezés és elpirulás

3.8888888888889 1 1 1 1 1 Értékelés: 3.89 (9 szavazat)
papagaj arckifejezes kutatas 01A vizuális kommunikáció eszközei

Sokan vizsgálták már a papagájok kognitív képességeit, az intelligenciájukat vagy a hangjukat, de itt az első tanulmány Franciaországból, amelyik az ara papagájok (konkrétabban; a fogságban tartott kék-sáraga arapapagájok) arckifejezéseit vizsgálja a vizuális kommunikációjuk során.

Megfigyelték a tollak állását (lesimítását vagy borzolását) a fejtetőn, a tarkón és az arc felületén, miközben az ara papagájok a napi tevékenységeiket végezték a fajtársaikkal, illetve amikor kapcsolatba kerültek a gondozóikkal. Mivel az arák arcbőre jól látható, ezért a folyamatosan monitorozni lehetett az elpirulásokat is.

Ezeket a zónákat figyelték a madarakon:

ara fejtoll allapotok 700

Miért indult a kutatás?

Észrevették, hogy a fej, a tarkó és az arc tollak mozgása sokkal gyakoribb tevékenység, mint a helyváltoztató vagy az egyéb mozgások. A fejtető (korona-) tollak a felborzolásainak a száma szignifikánsan magasabb, amikor a madarak gondozójukkal aktív kapcsolatba kerülnek, mint a kontroll fázisban, amikor nincsenek vele semmiféle kontaktusban. Az egyszerű megfigyelések szerint, a papagájos fotókon pont akkor homályosabb a tollazat körvonala, amikor a madarak kapcsolatban álltak valakivel a fénykép készítésének pillanatában. Ezek az észrevételek sarkalták a kutatókat egy komolyabb vizsgálatra, hogy vajon jelentéssel bírnak-e a papagájok arckifejezései a társas viselkedésük során?

Mi a kutatás célja?

A tudományos kutatás célja az volt, hogy a jövőben a madarak hangulatát meg lehessen állapítani a fogságban tartott egyedeknél.

  • A kutatás segíthet a fajmegőrzési programok ritka állományán,
  • a házi kedvencként tartott madarakon vagy
  • a papagájmentő, állatvédelmi programokban rehabilitált egyedek állapotának megítélésében is.

Ha gyorsabban sikerül felmérni a papagájok hangulatát, akkor sokkal hamarabb változtathatunk azokon a körülményeken, amelyekről kiderül, hogy negatív érzelmi állapotba billentették az állatokat.

Miért pont a kék-sárga arákat vizsgálták?

A tollazatnak elsősorban a repülésben van szerepe, de ezen kívül igen sok rendeltetése lehet; például a hőháztartás biztosítása, a szexualitás kifejezése vagy a vízhatlanság a vízi madaraknál. A különböző funkciók miatt a tollak fogazott illesztése nem minden testtájon teszik lehetővé a szálak különálló mozgatását, azonban fejtollakat egymástól függetlenül lehet felemelni és ellazítani.

kek sarga ara tolla

Az arcizmok és a száj hiányában a madarak kifejezéseit az emlősöktől eltérően lehet csak értelmezni. (Míg a főemlősök több érzelmi állapotot képesek közvetíteni a fajtársaiknak az arcuk izomzata segítségével, addig a papagájoknak csak a toll – illetve az aráknál az arcbőr – marad a hangulatuk közlésére.)

A kutatók azért döntöttek a kék-sárga arák vizsgálata mellett, mert ennek a fajnak a fehér arcbőrén jól láthatók fekete toll csíkok és jól láthatok az elpirulások is, a többi papagájfajra is jellemző korona tollak mozgathatósága mellett.

A kutatóknak a franciaországi Zooparc de Beauval állatkert biztosította a madarakat. (A vizsgálatokhoz nem volt szükség állatkísérleti engedélyre a hatóságok józan meglátása alapján.)

Videofelvétel és képelemzés

A kutatás egyik felében az arák csoportos viselkedést tanulmányozták, vigyázva arra, hogy ne zavarják meg őket, a másik részében pedig az emberekkel való érintkezésüket vizsgálták.

Az különböző viselkedési repertoárokról készült felvételeket 5 másodpercenkénti mintavételezéssel elemezték a tollacskákat három tájékon; a fejtetőn, a tarkón és az arcon. A tollak lapított és felállított állapotait egy táblázatba rögzítették mindhárom részről egy adott pillanatban. Nagyon jó optikával és felbontással rendelkező kamerákat használtak, hogy a pici tollacskák mozdulását is elemezhessék.

Tollak helyzete és pirulás a gondozó jelenlétében

Az aráknak nagyon szoros kapcsolatuk van a gondozóikkal. Sokat vannak együtt, szabadon reptetik őket és mindig visszatérnek hozzájuk. A megfigyelésekben 5 fiatal, kézzel nevelt ara vett részt vegyes ivarban.

A madarakat ülőrudakra léptették fel a szabadban, de mivel a türelmük véges, ezért megfigyelési időszakok csak néhány percesek voltak.

  • Az első fázisban a gondozók megérintették a papagájokat, beszéltek hozzájuk, teljes mértékben rájuk figyeltek.
  • A második fázisban is jelen volt az állatgondozó, de távolabbról figyelte a kis kedvencét. (Mondanunk sem kell, hogy az első időszakban pozitívabb volt a madarak hangulata.)

A foglalkozásokat tíz napon át rögzítették, de mivel a kék-sárga arák nem voltak hajlandóak - két percre sem - alávetni magukat a filmezésnek, ezért a vizsgálatsort megismételték.

A felvételek elemzése során megállapítást nyert, hogy az elpirulás nem érinti az egész arcot egyöntetűen. A szemek környéki zóna többször pirosodik, és nem alkot homogén színt a többi bőrfelülettel.

A toll mozgásokat precíz statisztikai elemzésnek vetették alá, melynek során sikerült kizárniuk a szignifikáns véletlenszerű mozgásokat.
(A kutatási anyagban a statisztikai számításokat hosszasan taglalják, de a cikkünkben nem részletezzük.)

Eredmények

A testmozgással járó tevékenységek során (mászás, repülés, stb.) a fejen lévő tollak mozgatása nem intenzív. Azonban a pihenés, tollászkodás vagy a társas együttlét idején a fejtollak borzolása szinte folyamatos.

A tarkón és a fejen lévő tollacskák emelése egyértelműen a papagájok pozitív érzelmeihez kötődnek. Úgy gondoljuk, hogy a gömbölyded testtartással együtt járó „fej gömbölyítés” is az összetartozás és a szeretet jele. (Ne asszociáljunk a magányosan gubbasztó, kókadt, egész testén borzolt tollazatú madárra, mert az a betegség jele.) A gömbölyded formával ellentétes, homorított testtartást fenyegetéskor és szexuális közeledéskor veszik fel a papagájok.

ara fejtoll allapotok 01 700

A fejtollak emelése bekövetkezik a kedvelt gondozó és a szeretett fajtársak jelenléte alatt egyaránt.

A megfigyelések szerint a szemkontaktus kiemelkedően fontos a papagájoknál. Amikor a gondozó figyeli a madarat (akár távolról, akár közelről), akkor az a korona és tarkótollainak megemelésével jelzi, hogy mennyire fontos számára a táras kapcsolat.

A papagájoknál eddig még nem tanulmányozták (tudományos alapossággal) a vizuális kontaktus fontosságát, de úgy tűnik, hogy – az ember gyerekekhez hasonlóan – a papagájok tanulását is jelentősen segíti a kölcsönös odafigyelés egymásra. Boldogságot okoz a számukra a trénerükkel való együttlét. A kutyáknál már kimutatták az odaadó figyelem fontosságát, de a papagájoknál eddig csak a jákókról írták le - a beszédtanulásban - az ember-madár kontaktus pozitív hatását.

Az elpirulás természetesen nem a szégyent jelezte az aráknál. Amikor a gondozó távolabb ment, akkor a madarak izgalmi állapotba kerültek (nevezhetjük ezt úgy is, hogy féltek, mi fog történni), és szeretetet jelző borzolás mellett megkezdődött a fehér bőrük pirosodása a szemek zónájában.

ara pirulas allapotok 700

A jelenlegi megfigyelések nem elegendők ahhoz, hogy több érzelmi állapotot le tudjunk írni tudományos alapossággal. Sok viselkedési forma elemzése hiányzik még (pl. agresszió, irigység, sértődöttség, kíváncsiság) a repertoárból. Csupán a pozitív érzelem tollfodrozódásit rögzítették a kutatók.

A vizsgálatok eddig csak a kézzel nevelt arákra terjedtek ki, nem tanulmányozták a szüleik által nevelt, sem pedig a vadonban élő madarakat.

A Papagáj Magazin hozzászólása a kutatáshoz

Akár úgy is kezdődhetett volna az eredeti publikáció, hogy „Brit kutatók megállapították, hogy…”, de mivel francia kutatók jelentették meg a cikket, ezért gondoltuk, hogy érdemes lenne lefordítani.

Mi, papagájtartók örülünk annak, hogy a kutatók az idejüket szentelték a papagájok megfigyelésére, viszont úgy érezzük, hogy egy kicsivel sem tanultunk többet a papagájok „arckifejezéseiről”, mint amennyit eddig is tudtunk a saját tapasztalatainkból. Nagyon hiányoltuk a vadon nevelkedett példányok és a kedvencként tartott papagájok összehasonlítását, valamint a negatív érzelmek (félelem, harag, féltékenység) vizsgálatát a szeretet mellett, de sajnos erre nem kaptunk választ.

A kutatás pozitívuma, hogy általa a papagájok fejborzolást már tudományosan is elismerhetik a pozitív hangulat kifejező eszközeként, valamint az arák szeme körüli bőrpirulást pedig az izgatottság jeleként fogadhatják el.

Várjuk a további vizsgálatokat, melyek valódi, új ismeretekhez juttatnak bennünket!

 

Kutatás vezető: Aline Bertin
Forrás: http://journals.plos.org/plosone/article?id=10.1371/journal.pone.0201762


 

Friss apróhirdetések:

huendeitmsptrosres

Cuki, vicces videók

Papagáj viedó 

Belépés

Csatlakozhat Facebook vagy Google kapcsolatával is, kattintson az ikonjára!

   

(Nem történnek megosztások az Ön kérése nélkül!)

Volierek, röpdék I.

Volierek, madárházak II.

Melyik bűnt lehet megbocsátani?

Ön szerint mely papagájtartási bűnt lehet megbocsátani (valamilyen indokkal)?

Háttérképek:

Papagáj játékok:

Legutóbbi cikkek:


A weboldal sütiket tartalmaz.
Több infó Elfogadom