Közöttünk élő dinoszauruszok

4.7222222222222 1 1 1 1 1 Értékelés: 4.72 (18 szavazat)

parrot dinosaur„A dinoszauruszok évmilliókkal ezelőtt kihaltak” – állítottuk ezt sokáig, de vegyünk egy nagy levegőt és nyugodjunk meg!

A dinoszauruszok nem haltak ki. Az ősi fajok zöme eltűnt, de temérdek új faj itt él közöttünk ma is. Az egyik fajt röpdében tartjuk, simogatjuk és beszélni tanítjuk, a másik – szerencsétlenebb sorsú – fajt pedig „újházi tyúkhúsleves” néven tesszük az asztalra.

Az 1800-as évek végén is voltak már utalások a madár-dinoszaurusz kapcsolatra, de csak napjainkban szereztünk elegendő bizonyítékot az azonosságra. Cikkünkben az elmúlt évek meglepő tudományos felfedezéseit foglaljuk össze.
(Aki a pontos tudománytörténeti leírásra is kíváncsi, annak ajánljuk a szűkös magyar publikációkból a Wikipedia két ide vonatkozó oldalát: Dinoszaurusz–madár kapcsolat, Tollas dinoszauruszok ).

 

Papagájcsőrű, 110 millió éves dinoszaurusz (Psittacosaurus Gobiensis)

Mongóliában, a Góbi sivatagban egy olyan dinoszaurusz fosszíliát találtak, amelynek papagájcsőr szerű szája volt. A csőrös dinoszauruszok fogakkal rendelkeztek, így a papagájcsőrűnek is fogai voltak a csőr mögött. A testében gyomorkövek sokaságát találták, ami arra engedi következtetni a kutatókat, hogy az állat szokatlanul kemény eledelt fogyasztott.

Rostos diófélék és a kemény magvak voltak az étlapján. Az óriási állkapocs iszonyatos nagy harapást tett lehetővé, és a mai madarakkal ellentétben oldal irányba is el tudta mozdítani az állkapcsát a fogakkal való rágás miatt.

A papagájtartók számára rossz hír, hogy a hasonlóság ellenére nem a papagájuk őse a Psittacosaurus Gobiensis, ugyanis a modern papagájok a „nem rég” kialakult énekesmadarakkal együtt fejlődtek ki, és a kapaszkodó csőrüket sem a dinoszaurusz őseiknek köszönhetik.

papagaj lelet zold folyoA papagájok 60 millió évvel ezelőtt alakultak ki a mai Ausztrália területén, de még kellett vagy 40 millió év ahhoz, hogy ma ismert kampós csőrű forma megjelenjen. Ezután vált külön a valódi papagájok, a kakaduk és a bagolypapagáj-félék útja (a lórik és a nesztorpapagáj-félék később alakultak ki). Majd a földrészek eltávolodásával a papagáj alcsaládok útja véglegesen szétvált.

A fotón a legrégebbi papagáj kopnya fosszília látható, amely még nem viseli a mai papagájokra jellemző legfontosabb jegyet; a kapaszkodó csőr formát.
https://en.wikipedia.org/wiki/Parrot

 

Melyik dinoszaurusz csoportból alakultak ki a papagájaink?

Ha még nem hallott a kutatási eredményekről, és úgy gondolja, hogy a kis kedvence a jámbor, növényevő ősállatok leszármazottja, akkor készüljön fel! Meg fog lepődni.

A papagájok a ragadozó, húsevő dinoszauruszokból fejlődtek a ma ismert alakjukig (az összes többi ma élő madárral együtt).

A kis madárkák a fajok törzsfájának ugyanazon az ágán ülnek, mint a félelmetes Tyrannosaurus rex vagy a Velociraptor.
/ teljes film link /

 

Miért gondoltuk idáig azt, hogy lomha és robosztus állatok voltak a dinoszauruszok?

Néhány évtizeddel ezelőtt „őshüllők”-nek neveztük a dinoszauruszokat, pedig nem sok közük volt a hidegvérű hüllőkhöz. Röviden úgy fogalmazhatnánk, hogy azért gondoltuk ezt, mert „nem volt elég leletünk” egészen pontosan „kevés csont állt rendelkezésünkre”. Félrevezetőek voltak a könyvek ábrái, a folyóiratok képei és filmek figurái is a közönség számára.

A velociraptort talán mindnyájan ismerjük. Amikor 1993-ban a Jurassic Park c. film első részét készítették, akkor a velociraptor még leginkább egy nagy gyíkra hasonlított. Ennek furcsa ábrázolásnak az oka nem csupán az volt, hogy a film készítői a tudományos ismeretek szűkében álltak akkor, hanem az is, hogy a film sikeréhez is egy félelmetes, embernagyságú gyíkformára volt szükség.

velociraptor rekonstrukcio

A velociraptor ábrázolása a mai tudomány szerint, és az első Jurassic Park filmből megismert alakban.

 deinonychus rekonstrukcio

Deinonychus ábrázolása 20 év elteltével.

Ne gondoljuk, hogy a mai tudásunk szerinti ábrázolás a végleges! Biztosra vehetjük, hogy a következő évek felfedezései egész más alakot és színt fognak kölcsönözni a kihalt élőlényeknek. Leginkább a testüket borító pikkely, szőr vagy toll képletek azok, amelyek ábrázolása még várat magára.

 

A legtöbb tudós azt mondja, hogy a madarak dinoszauruszok.

Néhány éve tudjuk, hogy a dinoszauruszok a mai madarak rokonai. Egyes kutatók szerint a nemcsak a rokonok, hanem a madarak a dínók egyenes ági leszármazottai. Néhány kitartó ornitológus – akiket a tények sem ingatják meg - még nem fogadja el a bizonyítékokat, de abban már mindegyikük egyetért, hogyha nem is közvetlen leszármazottai a madarak a dinoszauruszoknak, de legalább „unokatestvérei” egymásnak.

A „burmai borostyán” rejti a világ legrégebbi madarát, amely valójában még fióka volt, amikor a fából kifolyó gyanta áldozatául esett. Nagyjából 100 millió éves a bébi madár, de a kutatók dinoszauruszként tartják nyilván a kora miatt.

madar borostyanban osmadar rekontrukcio

100 millió éves dinoszaurusz a borostyánban (amit ránézésre inkább kismadárnak mondanánk)

A dinók és a madarak törzsfájának sokmillió évvel ezelőtti részét nem igazán vitatják a tudósok, ahogy a jelen kori madarak ágait sem. Azonban a törzsfa azon részében nem egyezik meg a kutatók véleménye, ahol a mai madarak kialakulása elkezdődik.

  • Az egyik tézis szerint a repülő ősmadarak (pl.: Microraptor, Archeopteryx) voltak a modern madarak ősei.
  • A másik teória szerint az összes madár a struccszerű futómadarak (pl. Dromaeosaurus) ágán alakult ki.
  • Meglepő néhány tudós, (pl. Gregory S. Paul) véleménye, akik úgy gondolják egyes dinoszauruszok a madarakból fejlődtek ki (mondhatjuk úgy is, hogy „fejlődtek vissza”) annak idején, megőrizve a tollaikat, de elveszítve a repülési képességüket, és ők a mai emuk és struccok.

 

A dínó-madár azonosságok bizonyítékai:
  • A nagy húsevő dinoszauruszoknak olyan légzsák rendszerük volt, mint amilyen mai madaraknak is van. A két lábon járó húsevők tüdeje ugyanúgy pumpált levegőt a csontváz üregeibe, mint ahogyan az a madaraknál is történik.

  • Nemcsak a csontjaik alakja hasonlít, hanem sok dinoszaurusz fajon megjelent a tollazat is. Az archeopteryxet (a tollas repülő dinoszauruszt) találták meg a paleontológusok elsőként (még a XIX. században). Több, mint 100 évig hiányoztak azok a leletek, amelyek a tollak kialakulását igazolták volna.
    A biológusok sokáig úgy gondolták, hogy a tollak a pikkelyekből módosult képletek voltak, és a repülés miatt alakultak ki. A mai felfedezések során bebizonyosodott, hogy valójában miként és miért jöttek létre a tollak. A filmrészlet ezt mutaja be...
    / teljes film link /
     
  • Egy 2000-ben elvégzett CT vizsgálat egy négyüregű szív maradványait mutatta ki, amihez hasonlóval napjainkban az emlősök és a madarak is rendelkeznek.
     
  • 2004-ben fedeztek fel egy dínó fosszíliáját a madarakra jellemző alvó testhelyzetben, amelyben az állat hátra fordított fejét az egyik karja alá dugja. Ez a póz a mai madaraknál a fej melegen tartására szolgál.
     
  • A tojáshéjképzéshez szükséges kalciumot a nőnemű egyedek az úgynevezett medulláris csontban raktározzák a madarak és a dinoszauruszok esetében is.

  • 1993-ban fedeztek fel Mongóliában egy olyan Citipati példányt (jobb oldali videó felvételen), amely egy tyúkszerű költő pózban ült a tojásain,
    amiből a paleontológusok azt a következtetést vonták le, hogy a tojásait tollaival tartotta melegen.
     
  • Az állatok által lenyelt kövek a gyomorba (vagy zúzógyomorba) jutva segítik a nehezen emészthető rostos táplálék őrlését minkét csoport esetén.

 

  • Az ősökre való visszaütés (tudományos nevén: atavizmus) a kézzel fogható bizonyíték a dinoszaurusz-madár azonosság ügyében. (Atavizmus, amikor például egy ember farokkal születik, vagy egy kígyó lábakkal jön a világra.)

    A madár embrióknak a tojásban még megvannak az ősi dinoszaurusz jellemzőik. Karjaik és ujjaik vannak szárnyak helyett, hosszú farkuk van és fogak növekedését és „bekapcsolhatjuk”. Az embrió fejlődése során, ezek a testrészek felszívódnak vagy összenőnek. (A lenti videón ezt nézhetjük meg.)

 

Állítsunk elő egy dinoszauruszt!

A híres és jó humorú paleontológus, Jack Horner a pályafutását a dinoszauruszok rekonstruálásával töltötte. Csapatával a valóságban is nekiláttak a Jurassic Park c. filmben látott módszernek, hogy DNS-t vonjanak ki egy dínó fosszíliából (de nem a szúnyog fosszíliából), és abból élő dinoszauruszt állítsanak elő. Az eltelt évek során rengeteg érdekes információhoz jutottak, melyek közül elgondolkodtató az a tézisük, hogy miért kellene a kihalt dinoszaurusz fajokkal kísérleteznünk, amikor a dinoszauruszok itt élnek velünk. Más módszerrel is készíthetünk raptort!

A módszerről nézhetünk meg egy TED előadást. (A magyar feliratot ne felejtsük el bekapcsolni a videó lejátszó jobb alsó sarkában!)

 

A papagájok "modern" állatok

A papagájaink evolúciójáról azt mondhatjuk, hogy „messze gurult az alma a törzsfájától”. Az egyik legtávolabbi, legfiatalabb család a madarak között az övéké. Nem úgy, mint a baromfi félék vagy pl. az emuk, amelyek még ma is olyannyira hasonlítanak a dinoszaurusz őseikre, hogy a szárnyuk helyett karjaik, és azok végén pedig karmok meredeznek.

A papagájok nagyon modern dinoszauruszok. Büszkék lehetünk arra, hogy okos kis kedvenceink az ősiintelligens ragadozók méltó rokonai.

 


 

Friss apróhirdetések:

huendeitmsptrosres

Belépés

Csatlakozhat Facebook vagy Google kapcsolatával is, kattintson az ikonjára!

   

(Nem történnek megosztások az Ön kérése nélkül!)

Volierek, röpdék I.

Volierek, madárházak II.

Mit szeretne látni a Papagáj Magazinban?

Jelölje meg, hogy milyen információkból szeretne többet látni a Papagáj Magazinban!

Háttérképek:

Papagáj játékok:

Legutóbbi cikkek: