A papagájokat is leölheti a NÉBIH?
Mi történik akkor, ha a papagájtenyészet közelében felüti a fejét a madárinfluenza járvány? Vajon kivonul-e a hatóság, és elpusztítja-e az értékes papagáj állományt?
Csak a kinti madárházakban és röpdékben tartott papagájok vannak veszélyben, vagy megölhetik a „szobában lakó szelíd kis Gyurikát” is?
Magyarországon ez idáig (2020. januárig) nem volt példa ilyesmire, azonban Csehországban leöltek néhány törpepapagájt a madárinfluenza vírus terjedésének megakadályozása érdekében. Az állami szervezeteknek nem célja az egzotikus madarak és a házi kedvencek leölése, főleg nem a védett, értékes madarak pusztítása. Sajnos azonban előfordulhat, hogy a körülmények ezt egyszer megkövetelik egy helyi fertőzés vagy kontaktus miatt.
Fogékonyak-e a papagájok a madárinfluenza vírusra?
Elsősorban a fertőzött baromfifélék (tyúk, kacsa, liba, pulyka) állományaival végeznek a hatóságok a járvány visszaszorítása érdekében, de ezeknél is csak vizsgálattal igazolható esetben ölnek. Az egzotikus madarak (pl.: papagájok, pintyek) és a futómadarak (pl.: strucc, emu, nandu) nincsenek akkora kockázatnak kitéve, mint a baromfi félék, mert nem olyan fogékonyak a madárinfluenza járványt okozó vírus törzsekre. A futómadarakat pl. a H7N1 vagy a H5N2 törzsek betegítik meg, de ilyen járvány nincs Európában.
A papagájok fogékonysága még nyitott kérdés, mivel igen kevés vizsgálatot végeztek, és eddig egyetlen brit álhírt ismerünk, amely nagyobb média visszhangot kapott (amikor egy angliai ara papagájnál mutattak ki madárinfluenza vírust, majd a pánik elültével kiderült, hogy csak a vérmintákat cserélték össze a laborban).
Szűkös a tudományos vizsgálatok listája, eddig csak a törpepapagájokról jelenthetjük ki azt, hogy meg lehet őket fertőzni H5N1 vírussal.
Meddig él a vírus a szabadban?
A környezetbe jutva (pl. tollon) napokig képes életben maradni, de az ürülékben hetek múlva is fertőzőképes marad.
A madárinfluenza tünetei
A háziállatokon (madarakon) sajnos ugyanaz a tünet, mint a legtöbb más betegség esetén (étvágytalanság, a folyadékfelvétel csökkenése, bágyadtság vagy borzolt tollazat). A légzési nehézségek utalhatnak az influenzára. A vad madarakon sokszor nincs tünet, csak elhullnak.
(A papagájok az énekesmadarak közeli rokonai. Azt pedig megfigyelésekből tudjuk, hogy az megfertőzött énekesmadarak néhány órán belül olyan súlyosan beteg állapotba kerülnek a madárinfluenza hatására, hogy nem képesek mozogni, enni és inni sem. Hamar a hideg áldozatává válnak és elhullnak, ezért ez a gyors lefolyású betegség kevésbé pusztít az énekes madarak között. Szerencsére nincs még ilyen irányú tapasztalat, de vélhetően a fertőzött papagájokkal is órákon belül végezne.)
Hol kérhetünk védőoltást a papagájunk számára?
Annak ellenére, hogy létezik védőoltás a madárinfluenza ellen, mégis tilos a madarakat oltani Európában és így Magyarországon is.
A hatóságok ezt a következőkkel indokolják:
„a madárinfluenza elleni védőoltás tilalmának oka, hogy a védőoltás adta részleges védelem mellett a madárinfluenza vírusa hosszan fennmaradhat, lehetőséget teremtve a vírus genetikai módosulására, és veszélyesebb törzsek kialakulására. Ezen felül a vakcinázott állatok jelenléte a betegség esetleges megjelenésekor diagnosztikai nehézséget jelent”.
Nagyon kivételes esetben csakis állatkertek kaphatnak felmentést a tilalom alól.
(Egyesek összeesküvés elméletet feltételeznek a háttérben. Miért csak a madárinfluenza elleni védőoltás van betiltva? Miért nincs betiltva pl. a baromfipestis, a gumboro, és még sok más madár vírus ellen a vakcinázás? Lehet, hogy gazdadasági okai vannak a baromfi létszám csökkentésének?)
Törpepapagáj elpusztítás a cseheknél
A Cseh Köztársaságban is kitört a madárinfluenza H5N8 variánsának a járványa 2016. végén. Az egyik fertőzött gazdaságban a baromfikon kívül megölték a gazdaság páva, strucc és papagáj állományát is, és ez nyugtalanította a cseh papagáj tenyésztőket, akik kérdéseikkel az Állami Állatorvosi Hivatalhoz fordultak. A hatóság szóvivőjének válaszából megtudtuk, hogy "a szakemberek helyesen jártak el" amikor a fischer törpepapagájok elpusztítása mellett döntöttek, mivel a papagájokat és a fertőzött vízi szárnyasokat együtt, a szabadég alatt találták, ahol érintkezhettek a vad madarakkal, ráadásul a telep vízellátó rendszerével is érintkezhettek a vad madarak, és a vízzel eljuthatott a járvány a papagájokhoz is.
A csehországi hatóságok nem keresik fel az egzotikus madarak tenyésztőit, nem vesznek mintát a madarakból, csak a tulajdonos kérésre vonulnak ki a helyszínre.
Akkor most leölik a papagájokat vagy sem egy közeli madárinfluenza felbukkanásakor?
Sajnos nem tudunk pontos választ adni. A döntés a körülményektől és a döntéshozó személyektől függ. A hatóságoknak nem céljuk a pusztítás, de van olyan eset, amikor szinte biztos, hogy megteszik.
|
Amikor egy gazdaságban felmerül a vírus gyanúja, akkor számba veszik az összes baromfit és egyéb, fogságban tartott madarat. Innentől kezdve a személyek, a házi állatok, a járművek és az eszközök mozgása csak engedéllyel történhet. A vírus kimutatása után pedig a telep összes baromfiféléjét és más fogságban tartott madarát elpusztítják. Miért teszik meg ezt? Mert a betegség 2-3 hétig is lappanghat, mely idő alatt a gazda a takarmánnyal, a ruházatával és eszközeivel átvihette az egyik madárfajról a másikra a fertőzést a gazdaságán belül.
(Javaslat: Ha baromfiállománnyal is, és értékes papagáj állománnyal is rendelkezünk, akkor ne hagyjuk „tyúkjainkat és kacsáinkat” a szabadég alatt! Előzzük meg a baromfik fertőződését, és így a papagájaink is megmaradnak!)
Ha nem a saját telepen üti fel a fejét a madárinfluenza vírus, viszont 3 km-nél közelebb (ez a „védőkörzet” sugara) bukkan fel, pl. a szomszéd utcában, akkor nem kell tartanunk a kényszervágástól, de a körön belül összeírják az összes baromfit, mintákat vesznek a madarakból és rajtuk klinikai vizsgálatokat végeznek. Az ilyen zóna valóban veszélyes, mivel a szél több száz méterről is hozhatja a tollpihéket és a port a fertőzött telepről.
(A zárt tartás, a szállítási korlátozás és a gondozó személyek mozgásának korlátozása feltétlen fontos.)
Távolabbi fertőzés esetén (10 km-en belül) „megfigyelési körzet”-nek nevezzük a járványveszélyes területet. Itt már csak a baromfifélék számbavételét végzik el, szúrópróba szerű laborvizsgálatok nincsenek.
A cikk elején feltett kérdésünkre, hogy „megölhetik a nappali szobában lakó kis Gyurika papagájt” is, azt válaszolhatjuk, hogy NEM, de csak abban az esetben nem, ha nincs fertőzött baromfiállományunk „Gyurika röpdéje mellett, az udvaron”.
Arra még nem volt példa, hogy veszélyeztetett (CITES engedély köteles) értékes papagájokat pusztítottak volna el Európában a fertőzés gyanúja miatt.
A Kassai állatkertben (Szlovákiában) találtak négy fertőzött pézsmarécét 2017. elején.
Az állatkertet bezárták, a nyilvánosság nem látogathatja. Az állományban 341 db madárinfluenzára fogékony értékes madár van, és a hatóság nem kezdett eszeveszett öldöklésbe.
Milyen kártérítésre számíthat az, akinek a papagájait mégis elpusztítják a hatóság emberei?
Az európai tapasztalat szerint a madarak értékét az adott ország illetékes hivatala határozza meg. Amennyiben a tulajdonos nem ért egyet ezzel az árral, akkor a vásárlást igazoló dokumentummal vagy igazságszakértő szakvéleménnyel fellebbezhet ellene.
Annak ellenére, hogy igen kicsi az esélye annak, hogy kihalással veszélyeztetett, CITES oltalom alatt álló papagájokat kelljen elpusztítani egy fertőzött telepen vagy állatkertben, nincs külön szabály ezekre a fajokra. Kérelmezni lehet ugyan a mentességet, de még nincs tapasztalat listás fajok kímélésére. Gyakorlatilag a hivatalos közeg józan eszére van bízva a döntés.
Folyamatosan frissülő információk,
Madárinfluenza kitörések Magyarországon:
2017-es NÉBIH adatok, térképek
2020. január elején még nem frissítette a hatóság az adatbázist!
http://portal.nebih.gov.hu/-/madarinfluenza-kitoresek-magyarorszagon
Madárinfluenza kitörési pontok háziállatoknál,
valamint a védőkörzetek és megfigyelési körzetek online térképen:
http://airterkep.nebih.gov.hu/aaijo/bjk/bjk.htm
Vadmadár fertőzési esetek interaktív térképe
(csak Internet Explorer böngészővel mutat helyes pontokat!):
http://airterkep.nebih.gov.hu/aaijo/bjk/bjk_vad.htm
2020. január elején még nem frissítette a hatóság az adatbázist!
Védő- és megfigyelési körzetekbe eső települések listája
Excel táblázatban:
Kapcsolódó cikk:
Fertőzhet-e a papagájom?
A „papagájkór” elnevezés olyannyira téves, mintha „kutyakór”-nak hívnánk a veszettséget.
A „papagájkór”-nak semmi köze a madár influenzához, csak a tünetei hasonlóak hozzá.
Elkaphatjuk-e a madarunktól a betegséget? Cikkünkben választ adunk erre a - kevésbé közismert – madarakról emberekre is átterjedő betegségekre. Tovább...
Kérjük segítsen véleményével és hozzászólásával a tájékoztatásban!
Friss apróhirdetések:
A keresés nem hozott eredményt!
A keresés nem hozott eredményt!