A kültéri röpdével rendelkező papagájtartóknál előbb-utóbb megjelennek az egerek a madarak környezetében. Különösen sok egér költözik a madárházakba az őszi időszakban.

Mit tehetünk az egérinvázió ellen?

A rágcsálók nemcsak a száraz magvakat kedvelik, hanem az extrudált madáreledeleket, az érett gyümölcsöket és a dióféléket is imádják. A kisebb testű, védtelen papagájoktól pedig egyáltalán nem tartanak, sőt vetélytársat látnak bennük a lakoma közben az etetőnél.

A rágcsálók vizelete jellegzetes bűzt áraszt. Az egérszag koncentrációja árulkodik arról, hogy hány hívatlan lakótársa van a madarainknak, és elérkezett-e az idő a csapdázásra. (Az egerek megjelenését az ürülékük is jelzi, de ezt csak a patika tisztaságú röpdék kövezetén, vagy a kiürült etetőtálakban vehetjük észre.)

A rágcsálók bejutását a szabadtéri volierekbe nem igazán tudjuk megakadályozni. A rácsok szem mérete általában 19 mm felett van, az egerek pedig a 18×18 mm-es négyzeten is be tudnak bújni. A patkányokat távol tarthatjuk a madaraktól, ha erős, táblás rácsot építünk be ketrecbe, a tekercsben kapható ponthegesztett háló helyett. A patkánytámadások legtöbbször a talaj felől várhatóak, ezért a röpde alját is erősen (betonozással vagy rácsozással) biztosítani kell.

Veszélyek:

Az egerek elfoglalják a papagájok odúit, a tojásokat szétrágják, a fiókákat megeszik. Végül pedig – a szülőpárt kikergetve – befészkelnek az odúba, és nekilátnak a családalapításnak.

Ha szomszédunk egy gazda boltban vagy egy barkácsáruházban kapható méreggel eteti az egereket, az nagyobb veszélyt jelenet a madarainkra, mint maga az egér. A megmérgezett rágcsálók még napokig élhetnek. Az ürülékük belekerül a madaraink eleségébe, a csepegő vérük pedig beszennyezi az itatót és a berendezést, nem beszélve arról a szerencsétlen esetről, amikor a szomszédban megmérgezett egér a mi röpdénkben pusztul el, és papagájok belekóstolnak a húsába.

Ne gondoljuk, hogy csak az elmaradott térségekben, és a szennyezett vidékeken fertőznek a rágcsálók! A pestistől manapság már nem kell tartanunk, de vérzéses lázat, agyhártyagyulladást, trichinellózist, szalmonellát vagy veszettséget még elkaphatunk a hívatlan lakótársainktól.

Soha ne fogjuk meg puszta kézzel az egeret, mert a fertőzések a bőrükről, a szőrükről és a váladékaiból is átjuthatnak testünk felületére! A madaraink kevésbé veszélyeztetettek. A fertőzések inkább az emlősökre és ránk, emberekre nézve jelentenek veszélyt.

Azonnali teendők:

Az egerek elleni védekezést a lehető leghamarabb el kell kezdeni, mert ha két egeret etetünk, akkor azokból pár hét múlva tizenkét egerünk lesz!

Minél több eleség marad a papagájok alatt, annál több egér lesz hamarosan. Ezt megelőzendő, a papagájok eleségét pontos adagokban helyezzük ki a tálakba. Törekedjünk arra, hogy a madarak elfogyasszák a számukra kiporciózott eledelt teljes egészében. (Tudjuk, hogy a hideg időben minden madarász igyekszik túletetni a papagájait, hogy azok nehogy legyengüljenek, és ezért nehéz az őszi adagot pontosan belőni!)

Ha módunkban áll reggel és este is a madaraink gondozása (pl. nem kell munkába indulni hajnalban), akkor vegyük ki az etetőtálakat éjjelre, és reggel tegyük vissza!

Használjunk olyan etetőket, amelyeket nehezebben közelítenek meg az egerek:  

• Pl. a mennyezethez rögzített, lánccal felfüggesztett tálak ilyenek. A madarak testsúlyától függ a tál tömege, így pl. a hullámos papagájok röpdéjében kisebb tömegű tál is megfelel, mivel a könnyű madárkák nem képesek átfordítani azt a játék és csimpaszkodás közben.
   
• Jól beváltak az aljzatból kiálló oszlopok tetejére csavarozott tálak is, melyekre sem alulról, sem oldalról nem tudnak felmászni a nem kívánatos kosztosok.

Nézzük át az odúkat! A törpepapagájok vaskos fészek építőanyagát is forgassuk át! Sok esetben az odú szaga azonnal elárulja, hogy az egerek átvették-e az uralmat a fészekben. (Mielőtt arra gondol, hogy a Facebook hangadói szerint nem szabad odút hagyni a papagájoknak őszre, jusson eszébe, hogy sok papagájfaj odúban alszik, sőt a téli időszakra esik a költési szezonjuk is.)

Hiedelmek:

A külföldi szakirodalom szerint a csípős, erős illatú növények, pl. a rozmaring, a bazsalikom, a menta vagy a citromfű gátat szabnak az egereknek a ketrecek körül, de ennek a javaslatnak az igazságtartalmát még nem volt módunk igazolni.

Sajnos ugyanígy nem tudunk beszámolni a rágcsáló riasztó spray hatékonyságáról sem, de a szabadban nem tartjuk valószínűnek, hogy sok értelme lenne a használatának!

Ismerjük az ultrahangos egér riasztót is, de mivel még nem születtek tanulmányok a papagájok frekvencia hallásáról, így joggal tartunk attól, hogy madarainkat is az őrületbe kergetné az állandó sípolás, valahogy úgy, ahogy a delfinek is a partra vetik magukat a tengeralattjárók folyamatos szonár hangja miatt.

Létezik olyan etethető fogamzásátló anyag, amely talán a leghumánusabb megoldásnak tűnhet az állatbarátok szemében, mely azt a tézist veszi alapul, hogy könnyebb az egerek szaporodását megfékezni, mint később kiirtani mindegyiküket. Talán nyugodtabbak lehetünk, hogy Magyarországon nem lehet ilyen készítményt beszerezni, mivel valószínűsíthető, hogy nemcsak a rágcsálók fogamzását gátolja ez a szer.

Védekezés:

A madárházban nem használhatók a másutt jól bevált egérfogó megoldások. Nem jöhet szóba:

• a klasszikus rugós egérfogó sem,
• a rágcsálóirtó méreg sem és
• az egér ragasztó sem.

Senkinek sem szükséges részleteznünk, hogy miért kell elkerülnünk az egérfogót, a mérget vagy a ragasztót a madárkák közelében! Azonban a YouTube videókon látható furfangos megoldások sem jöhetnek szóba. A billenős, vödörbe gyűjtős, vízbefullasztós, drótgyűrűs vagy áramütéses megoldás is kizárható! Sokan javasolják, hogy tartsunk macskát az egerek megfékezésére, azonban a macska – mindamellett, hogy nem igazán hatékony egérfogó – a nappali pózolása és az éjszakai hancúrozása olyan mértékben stresszeli a papagájokat, hogy a jelenléte több kárt okoz, mint amennyit használ.

Az egyetlen lehetőségünk az élve fogó, egérgyűjtők behelyezése a röpdébe, de ezekből is csak azok a típusok vethetők be, amelyeknek a nyílásán a madár nem fér be, és a feje sem szorul be! A rács mellé vagy a sarokba lehelyezett élve fogó csapdákba nem teszünk csali eleséget! Az egereket kíváncsiságuk vonzza be a csapda billenő bejáraton keresztül. (Tapasztalataink alapján bizton állíthatjuk, hogy a csali nélküli, élve fogó dobozok képesek összeszedni az összes egeret néhány napon belül.)

Hol szerezhetünk be élve fogó csapdákat?

Legegyszerűbb dolga annak van, aki ellátogat egy kisállat börzére (pl. a monori börzére), vagy egy nagyobb vásárba. Ezeken a helyeken vehetünk házi készítésű élve fogó csapdákat. Egyetlen egeret fogó csapdáért 1000,- Ft-ot, több egeret begyűjtő csapdáért pedig 4000,- Ft-ot kérnek az ügyes kezű készítők. A vásárokban gyári csapdákat is találhatunk, melyek könnyebben tisztíthatók, mint a fából és fémből kézzel összeállított szerkezetek. (Ezek ára 1500,- és 6000,- Ft körül mozog.)

Webáruházakból is rendelhetünk élve fogó csapdákat. Elfogadható áron is (990,- Ft) és boros áron is (10.000,- Ft). Érdemes elkerülni a műanyag csapdákat, mert sok papagáj számára jó játékot jelent a gyenge egércsapdák szétrágása.

(Szívesen fogadjuk az Ön tapasztalatait is egerészés ügyben!)