A kék-sárga ara szülőpár minden nap kirepül az ablakon, tesznek néhány kört a lakótelep felett, majd visszatérnek a lakásba, és bebújnak az odúba a kis családjukhoz.

A pucér törpepapagájok fotói évek óta nagy sikert aratnak az Interneten. A meztelen kismadarakról szóló kedves videókat több millióan lájkolták a Facebookon, de sokan nem tudják, hogy valójában mitől lettek pucérak ezek a kismadarak.

A világ talán egyik legritkább madara és eredetileg Rio de Janeirótól mintegy 2500 km-re északra lévő Bahia államban volt őshonos. 1984-ben már csak 4 példány Spix ara (Cyanopsitta spixii) élt egy szűkös élőhelyen. A fakivágások folyamatosan csökkentették, majd megszüntették az élőhelyét, és a madárfaj az erdőirtások áldozatává vált.

A bennszülöttekkel való első találkozásokról így számoltak be a portugál királynak:
„A kapitány megmutatta nekik sötétszürke papagáját, mire ők azonnal kézbe vették a madarat és a szárazföld felé mutogattak, mintha csak azt akarnák közölni, hogy ott is vannak ilyenek."

Jóllehet az európai tudósok csak a XIX. században „fedezték fel", egyet­len madárfaj sem hódította meg olyan gyor­san és olyan tömegesen az emberek szívét, mint a hullámos papagáj. Fogságban tartott példányainak száma messze minden más díszmadár fölé emelkedik. Hogyan is hódí­totta meg ez a kedves kis madár Európát?

Télen a legtöbbször feltett kérdés az, hogy melyik az a legalacsonyabb hőmérséklet, amelyiknek a papagájok még képesek ellenállni.

Az általános elképzelés szerint a papagájok kizárólag a trópusi éghajlaton érzik jól magukat, és elpusztulnak, ha a hőmérséklet lecsökken. Ezzel szemben az igazság az, hogy a papagájok rendkívül jól tolerálják a hideget.

Törpepapagájokkal kezdődött és állatkert lett belőle.
2018-ban a szezon zárónapjáig - november 18-ig – rekord számú látogató (30.000 fő) fordult meg a magánállatkert kicsiny udvarán. A bošovicei papagáj állatkertet sokan ismerik Csehországban, annak ellenére, hogy csupán 2011 óta fogadja a látogatóit.