Egyedi felvételt készített Dr. Shaena Montanari, amikor lencsevégre kapta egy zöldszárnyú ara (Ara chloroptera) papagáj elejtését a vadonban. Az arák általában nem szerepelnek az ocelotok étlapján, ezért számít különlegességnek a zsákmány elejtése és még inkább ennek a jelentenek a lefilmezése.

Az ázsiai országok gyors ipari fejlődése mellett, ugyanolyan ütemben fejlődik az avikultúrájuk (madártartási kultúrájuk) is.

Míg az aggastyánok a szűk, kör-kalitkákban bámulják a díszmadaraikat, addig a fiatal generáció tagjai egy boldogabb papagájtartás mellett tették le a voksaikat.

Kiderült, hogy az Ausztráliában élő galléros papagájok (más néven krágen papagáj) szárnya az 1970-es évek óta fél centivel nőtt.

Dylan Korczynsky, a Notre Dame Egyetem professzora azt állítja, hogy ennek a klímaváltozás az oka.

Mi történik akkor, ha a papagájtenyészet közelében felüti a fejét a madárinfluenza járvány? Vajon kivonul-e a hatóság, és elpusztítja-e az értékes papagáj állományt?

Csak a kinti madárházakban és röpdékben tartott papagájok vannak veszélyben, vagy megölhetik a „szobában lakó szelíd kis Gyurikát” is?

Egy magyar erdőben egy szál hóvirág letépése is illegálisnak számít. Peruban pedig 30.000 illegális aranymosó csapat irtja az őserdőt, szennyezi be higannyal a talajt, és hagyja maga után mérgezetten a területet.

Hogy lehet megállítni az esőerdők pusztítását, amikor perui kormány tehetetlen? Magyar kutatók dokumentumfilmjéből megtudhatjuk a választ; van megoldás.

Rövid videón megtekinthetjük, hogyan tudunk egyszerűen és szakszerűen tollmintát és vérmintát venni a papagájoktól egy ivarvizsgálathoz.

A magyarított videón Tony Silva, amerikai ornitológus mutatja be a fogásokat.

A papagáj fajok egymástól eltérően viselkednek a társas kapcsolataik terén a költési és a fiókanevelési időszakban.

Vannak társaságkedvelő fajok, melyek nagyobb kolóniákban élnek még a szaporodási időszakban is, és vannak olyan fajok, melyeknek egyedei csak párban, vagy néhány faj esetében magányosan nevelik fel utódaikat.