Fertőzhet-e a papagájom?

4.8260869565217 1 1 1 1 1 Értékelés: 4.83 (23 szavazat)

PapagájkórA „papagájkór” elnevezés olyannyira téves, mintha „kutyakór”-nak hívnánk a veszettséget.
A „papagájkór”-nak semmi köze a madár influenzához, csak a tünetei hasonlóak hozzá.

Elkaphatjuk-e a madarunktól a betegséget? Cikkünkben választ adunk erre a - kevésbé közismert – madarakról emberekre is átterjedő betegségekre.

 

Szexuális úton terjedő fertőző betegség („klamídia”) áldozata lett a madaram?

Mikor az állatorvosnál kiderül, hogy egy madár klamídiás, az emberek arcára általában megrökönyödés ül ki: „Hogy lehet az én madaramnak szexuális úton terjedő fertőzése?” Az embereknél az egyik leggyakoribb szexuális úton terjedő fertőző betegség a klamídia. (Ez a bektériumtörzs okozza a papagájkórt is.) Fontos tudni, hogy többféle klamídia baktérium létezik, és a madaraké nem ugyanaz, mint az embereké. (Ez persze nem azt jelenti, hogy a madarak klamídiás megbetegedését félvállról kéne venni, hiszen súlyos betegséget okozhat a házi kedvencünknek. Ráadásul a betegséget okozó baktérium átterjedhet emberre is, azaz zoonotikus baktérium.)

 

Miért a papagájokról kapta a nevét a „papagájkór”-ként elhíresült betegség?

A balszerencsés történet 1878-ban kezdődött, amikor egy svájci orvos családjában néhány tüdőgyulladás szerű megbetegedés történt, és éppen ebben az időben hoztak a házhoz papagájokat is Dél-Amerikából. Évek múlva újra légúti megbetegedéseket diagnosztizáltak Franciaországban egy dél-amerikai papagájszállítmány megérkezése után. Az estek után ezt az emberi betegséget „papagájkór”-nak nevezték el.

Papagájok az 1800-as évek végénA XX. század elején több száz hasonló tünettel járó betegséget jegyeztek fel, és az esetek negyede halállal végződött. Ekkorra már bebizonyosodott, hogy nem kell papagájoknak jelen lenniük ahhoz, hogy a légúti megbetegedések megtörténjenek.

Rájöttek, hogy a baromfik és a galambok terjesztik a betegséget, majd az is megállapítást nyert, hogy a papagájkór minden madárban előfordul. Az ismeretek birtokában, 1942-ben átkeresztelték ezt a madárbetegséget „ornitózis”-ra, melyet a mai napig használunk. Sajnos a köznyelv még mindig papagájkórnak emlegeti a betegséget.

A megbetegedésekért felelős klamídia baktériumot eddig több, mint száz házi és vad madárfajnál mutatták ki, beleérve a tyúkokat, pulykákat, kacsákat, libákat és galambokat is. Az elterjedt baromfi madaraink közül a legfogékonyabb a pulyka, az emberi fertőzést tekintve pedig a legsűrűbben a kacsáktól indul a fertőzés.

 

A madárinfluenza és a papagájkór (vagy helyesen: ornitózis) más?

bakterium virusBár a köztudatban időnként keveredik a két betegség kórképe, az ornitózisnak nincs köze a madárinfluenzához, a betegségek között semmilyen kapcsolat nincs.

A légúti betegség orrfolyásban, tüsszögésben, nehézlégzésben és köhögésben mutatkozik, de óriási különbség, hogy a papagájkórt (ornitózist) egy baktérium, az influenzát pedig egy vírus okozza. Ez a két létforma méretében, formájában és biológiai működésében is teljesen eltért egymástól.

Fontos tudni, hogy az ornitózis (régi nevén: papagájkór) baktériuma könnyen átterjed az emberre, de szerencsére könnyen is gyógyítható. A madárinfluenza ezzel szemben az embert egyáltalán nem betegíti meg, csak a szárnyasokra veszélyes. Azonban, ha egyszer a madárinfluenza vírus „mutálódik”, akkor olyan vírus-törzsek is létrejöhetnek, amelyek az embert ledöntik a lábáról. A keleti országokban ilyen vírus mutációk okozták az emberek megbetegedéseit.

 

A klamídia baktérium (ornitózis v. papagájkór) fertőzés tünetei a madáron

E betegségeket a Chlamydia psittaci (szinonim nevén Chlamydophila psittaci) nevű baktérium okozza. A papagájoknál a betegség leggyakoribb jelei a szemek és az orr válladékozása (kötőhártya gyulladás), a tüsszögés, a zöldessé váló ürülék és hasmenés. A betegség életveszélyes tünetek megjelenéséig is fajulhat, mint a légzési nehézségek, a májgyulladás, még akár idegrendszeri problémák is megjelenhetnek remegés és görcsök formájában.

szaros galambokA papagájok a megszáradt ürülék vagy a tolltörmelék levegőbe kerülő porai által fertőződhetnek meg vagy egy beteg madárral való közvetlen érintkezéssel. Minden madárfaj megfertőződhet ezzel a betegséggel, a papagájoktól kezdve a tyúkféléken át a vadon élő énekesmadarakig, viszont a különböző fajok szervezete nem egyformán reagál és mutat tüneteket. A nimfapapagájok és a hullámos papagájok tünetmentesen hordozzák e baktériumos fertőzést, viszont emiatt észrevétlenül átterjedhet más madarakra a betegség. Ha valamelyik madár megfertőződött, néhány hét lappangási idő után megjelenhetnek a betegség tünetei, viszont más papagájfajok akár évekig is hordozhatják a baktériumot, mielőtt bármilyen tünet megjelenne náluk.

Az első állatorvosi vizsgálatok vérvizsgálatot és röntgen vizsgálatot foglalnak magukban, amik e betegség esetén a következő elváltozásokat mutatják: a vérvizsgálat magas fehérvérsejt számot jelez és/vagy a máj-értékek is magasak lehetnek, míg a röntgen vizsgálat a máj megnagyobbodását mutathatja ki. Ezek és a többi klinikai tünetek együttes megjelenése esetén egy madarakhoz értő állatorvos azonnal a papagájkórra gyanakszik. Ennek ellenére a papagájkór tényleges beazonosítása és diagnosztizálása nem könnyű. A betegséget okozó baktériumnak nagyon bonyolult életciklusa van, és életciklusa jelentős részét a madarak sejtjeinek belsejében tölti. Azokban az életszakaszokban, amikor a baktérium a sejtek belsejében tartózkodik, a kimutatásukra szolgáló tesztek többnyire negatívak lesznek, ezért a biztos kimutatásukhoz leggyakrabban egész módszer-arzenált kell bevetni.

papagaj injekcioA bevett módszer az ornitózis (papagájkór) kezelésére 6 hét doxiciklin (antibiotikum) kezelést ír elő. Ezt a madár kaphatja injekció vagy szájon át beadandó folyékony gyógyszer formájában. Nagyon fontos a fertőzött madár környezetének megtisztítása és tisztán tartása, megelőzendő más madarak és a madárgondozók megfertőződését. Mivel a Chlamydia psittaci baktérium képes 3 héten keresztül is túlélni a gazdaszervezet testén kívüli környezetben, ezért fontos az inaktiválása a madár környezetében is, amit benzalkonium-klorid tartalmú fertőtlenítőszerrel lehet megtenni, mint pl. a Lysol. Ennek higított oldata (1:32) képes hatástalanítani e baktériumot.

A legjobb módja az ornitózis megelőzésnek a nagyon gondos szelekció, amikor új papagájt választunk, és amennyiben már van madarunk otthon, az új madár karanténban (elkülönítve) tartása. (A papagájoknál speciálisan pszittakózisnak hívják az ornitózist.)

Ha egy csöndes, borzas, tüsszögő kakadu ejtené rabul a szívünket az állatkereskedésben nézelődve, akkor józanodjunk ki! Ez nem az a madár, amit hazavihetünk, ha már van másik madarunk otthon vagy akár ha a saját vagy valamelyik családtagunk immunrendszere legyengült állapotban van. Az ilyen kakadu nagy valószínűséggel beteg, potenciálisan akár papagájkórral is fertőzött.

 

A papagájkór és az emberek

Az emberek elkaphatják a papagájkórt a papagájaiktól. Azonban az otthoni papagájok szinte soha nem érintkeznek idegen madarakkal, sem házi szárnyasokkal, sem vadon élő madarakkal. Így nagyon csekély annak az esélye, hogy a lakásban tartott papagáj megfertőződjön.

influenzaAz Egyesült Államokban annyira ritka a papagájkór, hogy a betegségek kontrollálására létrehozott szervezet adatai szerint az elmúlt 20 évben évente kevesebb, mint 50 papagájkór fertőzést regisztrálnak az embereken. Előfordulhat az is, hogy nem minden esetet regisztráltak, de a 300 milliós népességű ország esetében ez az 50 megbetegedés azt jelenti, hogy a papagájkór nem terjed át gyakran az emberre. A legtöbb papagájkórral megfertőzött emberen a baktérium csupán influenzaszerű tüneteket okoz, de a legyengült immunrendszerű embereknél a fertőzés komolyabb légúti megbetegedéssé is fejlődhet.

Azok az emberek vannak leginkább kitéve a fertőzésnek, akik a baromfikat gondozzák, szállítják, de leginkább a vágóhidakon dolgozó „vágószalagra rögzítők” vannak veszélyben, amikor a baromfikat elvéreztetik, mert ilyenkor az madarak szárnycsapkodása komoly porképződéssel jár.

1-3 hetes lappangás után a betegség kezdődhet lappangva, vagy hirtelen lázzal, hidegrázással, általános rossz közérzettel és étvágytalansággal is. Influenzaszerű tünetek is jelentkezhetnek magas lázzal, rosszulléttel, borzongással, fejfájással, hányással. A tünetekhez gyakran tüdőgyulladás társul.

bekescsabakrh réthyp korhazMagyarországon 1977-ben jegyezték fel a legtöbb baromfiktól terjedő ornitózisos megbetegedést, amely száz embert is érintett. Később, 2003-ban egy Bács-Kiskun megyei kacsafeldolgozó üzemben történt egy 80 fős megbetegedés. Majd 2005. nyarán, egy békéscsabai baromfifeldolgozó vállalatnál mutatott ki az ÁNTSZ epidemiológiai osztály ornitózist 20 dolgozó esetében.

Szerncsére az ornitózis jól gyógyítható hazánkban is, és a betegek zöme otthon gyógyult fel a háziorvosok diagnózisa után.

A madarakhoz értő állatorvosok (akikből sajnos nincs túl sok Magyarországon sem), számos feltételezett és igazolt ornitózisos madarat kezelnek világszerte, és a madarak nagy része pozitívan reagál a kezelésre, és teljesen felgyógyul. A legfontosabb dolog, hogy papagájainkat rendszeresen közelről vizsgáljuk meg, és ha a betegség tüneteit észleljük, vigyük azonnal állatorvoshoz őket.
 

Védekezés, megelőzés

Azok a papagájok a veszélyeztetettek, amelyek idegen madarakkal (vagy azok ürülékével) találkoznak. (Pl. új madártársat kapnak, vagy egy kinti, verebektől hemzsegő röpdében élnek.)

volier takaritas

Az új jövevényeket addig tartsuk karanténba, amíg megbizonyosodunk az egészségükről.

A madarak ketreceit lehetőleg a porképződés elkerülésével kell takarítani. Takarítás előtt célszerű az almot átnedvesíteni. A papagájok alatti talaj legyen tisztán tartva, hogy elkerüljük a baktériumok ürülékből való nyelőcsőbe jutást.

A kinti madár volierek tetejét célszerű lefedni, így nemcsak árnyékot biztosítunk a nyári tűző napsugarak elől, hanem kivédjük a röpde tetőrácsán sétáló vad madarak ürülékének behullását is.

Az esetlegesen fertőzött ketrecek és berendezések könnyen fertőtleníthetők, mivel a klamídia baktériumok ellenálló-képessége alacsony a hővel és fertőtlenítő szerekkel szemben. 65°C hőmérsékleten, vagy 1-3%-os klórtartalmú fertőtlenítő szerek hatására perceken belül elpusztul, de a hörgőváladékban (köpetben), a bélsárban, és beszáradtan a porban 3 hét után el is veszítik a fertőzőképességüket.
 


 

Friss apróhirdetések:

A keresés nem hozott eredményt!

A keresés nem hozott eredményt!

huendeitmsptrosres

Cuki, vicces videók

Papagáj viedó 

Belépés

Csatlakozhat Facebook vagy Google kapcsolatával is, kattintson az ikonjára!

   

(Nem történnek megosztások az Ön kérése nélkül!)

Volierek, röpdék I.

Volierek, madárházak II.

Mi hiányzik a papagáj hobbihoz most?

Most éppen mi hiányzik ahhoz, hogy elégedettebb papagájtartó lehessen?

Háttérképek:

Papagáj játékok:

Legutóbbi cikkek:


A weboldal sütiket tartalmaz.