Hogyan készítsük fel papagájainkat a költési szezonra?

A papagájok szaporítására nincs egységes forma. Nem olyan, mint egy ételrecept, hogy adjunk hozzá egy kicsit ebből és egy kicsit abból és a végeredmény – bárhol is főzzünk – nagyjából ugyanaz lesz. Hogyan segíthető elő a papagájok költése?

Papagájtenyésztők a világ minden táján élnek, Kínától Egyiptomon és Európán keresztül Brazíliáig. A sikeres szaporításhoz rengeteg körülményt kell figyelembe venni, mint az éghajlatot, időjárást, nedvességet, vízminőséget,tartási körülményeket, a madarak fizikai kondícióját és még számos mást. Ezért is értékesek a papagájok. Ha olyan könnyen szaporodnának, mint a tyúkok, az áruk is a tyúkokéhoz hasonló lenne, de nem így van, és ez azt is jelenti, hogy nem is olyan könnyű őket szaporítani, mint azt sokan remélnék.

A papagájok szaporítása 50 %-ban tudományból és 50 %-ban a madarak mentális jólétének biztosításából áll. Megadhatjuk a madarainknak a legjobb étrendet, a legideálisabb fészket és óriási röpdét, de ha stresszesek, unatkoznak, vagy mentálisan szegényesnek érzik a körülményeket, akkor egyszerűen nem fognak szaporodni. Vagy akár megteremthetjük nekik a kellően ingergazdag környezetet, de ha ez étrend és a vízminőség szegényes, akkor ugyan orvosi értelemben nem feltétlenül lesznek betegek, de a költés kétséges lesz. Ennyi az, ami általánosan igaz minden esetben.

Temérdek összetevő szükséges a 100%-os költéshez

A feltételek anyánya papagájfajonként más.

Mi kell a sikerhez?

Az egészséges madár szaporodik, a beteg madár pedig nem. Ennyire egyszerű. Fontos biztosítanunk, hogy a papagájkolóniánk betegségek nélkül induljon neki a költési időszaknak. Érdemes naponta megvizsgálni a madarakat (akár egyesével). Nagy figyelmet kell fordítani a higiéniára és a vízminőségre, ezért célszerű rendszeresen mintákat küldeni laboratóriumi bakteriális- és gombavizsgálatra. A röpde és az etető-itató edények alapos tisztítása a napi rutin része kell legyen. A higiénia elhanyagolása számos egészségre ártalmas gram-negatív baktérium elburjánzását okozhatja.

Az étrend egy másik nagyon fontos tényező a sikerhez. Az étrendnek fajspecifikusnak kell lennie; lehetetlen egy diverz (sok fajból álló) kolóniában ugyanazt az étrendet előirányozni minden egyednek, ezt csak akkor tehetjük meg, ha hasonló étrendi igényű fajokat tartunk együtt, de legtöbb tenyésztő nem specializálódik egy-két fajra.

Az étrendnek igazodnia kell az évszakokhoz és a tenyésztés helyéhez egyaránt.

Szubtrópusi és mediterrán tájakon, pl. Dél-Floridában vagy Spanyolországban, ahol enyhék a telek, és csak néhány fagyos nap van a tél folyamán, ott nem szükséges minden nap olajos magvakban gazdag eleséget adni a madaraknak, hanem csak a hideg napokon. Ezen a néhány napon még a hízásra hajlamos fajoknak is zsírban gazdag eleséget kell adnunk, mint a rózsás kakadu (Eolophus roseicapillus) és az Amazon papagájok. Ennek az egyszerű, zsírszegény étrendnek a szerepe egyrészt az, hogy a téli időszak alatt megállítsa a költési hajlandóságot (amellett, hogy a tenyésztőnek is kényelmesebb, hogy a hideg időben kevesebb a kézi etetés), másrészt a váltás önmagában is fontos, hogy rákészülhessünk a következő szaporodási időszakra, mivel az elérhető táplálék minőségének változása szignálként hat a költési hajlandóságra.

Hidegebb éghajlatú területeken, mint pl. Közép-Európában, a tenyésztőknek igen zord körülményekkel kell szembenézniük, ha madaraikat kültéri röpdékben teleltetik át. A magas zsírtartalmú eleség kulcsfontosságú ahhoz, hogy a kolónia sikeresen élje túl a telet. E körülmények között a magas víztartalmú gyümölcsök és zöldségek mennyiségét lehet csökkenteni, de az olajos magvakat bőségesen kell adnunk madarainknak, ha azt akarjuk, hogy jó kondícióban éljék túl a telet és induljanak neki tavasszal költési szezonnak.

Miért fontos a zsírtartalom változtatása?

A vadon élő papagájok életét és táplálkozási szokásait tanulmányozva a kutatók azt tapasztalták, hogy minden esetben a költési időszak egybe esik azzal, hogy a zsírban gazdag táplálékok (magvak, növények) elérhetővé válnak, továbbá ezzel a zsírban gazdag táplálékkal etetik a fiókáikat is.

Floridai tenyészetekben a tél folyamán leginkább gabonapelyheket kapnak a papagájok, ami alacsony zsír-és fehérjetartalmat jelent, amit az adott papagájfaj speciális igényeinek megfelelően ki kell egészíteni olajos magvakkal és magkeverékkel, zöldségekkel, továbbá olyan magvakkal, amelyekkel a madarunk elidőzik (pl. pálmamag, diófélék, mogyoró egészben), így biztosítva az ingergazdag környezetet is egyben. A költési időszakra való átváltás az étrend megváltoztatását is jelenti. Ez Floridában január elejére esik. Innentől kezdve zsírokban és fehérjében gazdag eleséget kapnak a madarak, sok zöldséggel – főleg béta-karotinban gazdag zöldségekkel (sütőtök, sárgarépa), amelyeket ajánlott kicsit megpárolni, hogy a bennük lévő rostok és tápanyagok könnyebben hozzáférhetőek legyenek. Emellett kapnak párolt brokkolit, karfiolt, hüvelyeseket, répaféléket és mindenfélét, ami helyben elérhető. Főtt rizs és teljes kiőrlésű tészta is adható. Trópusi gyümölcsök is színesítik az étlapot (guava, mangó, karambola, papaya, nem édes fajta banán, stb.). A gyümölcsöket a természetben leginkább éretlenül eszik a papagájok, ezért a nem annyira édes fajtákat érdemes adni nekik, vagy még éretlenül. A költési időszakban is figyelni kell az egyes fajok eltérő igényeire!

Egy közép-európai tenyésztő számára az áttérés a költési szezonra teljesen más változtatásokat jelent a papagájok étrendjében. Itt a trópusi gyümölcsök rendkívül drágák, és a hideg tél miatt sem szabad az olajos magvakat kihagyni az eleségből. Ezen az éghajlaton az étrend változását pl. a kerti gyomok bevonása (gyermekláncfű, útifűfélék, tyúkhúr, stb.) és a sokkal több zöldség és gyümölcs jelenti, de gyakorlatilag bármilyen vadon termő gyümölcs (fűzfabarka, vadalma, galagonya, csipkebogyó, szeder, stb.) is adható az alap magkeverék és a floridai példánál is felsoroltak mellé.
 

Az étrend gazdagítása után a odú elfoglalása (-rágása) a végső kulcsinger

A táplálékváltás és a fészkek költéshez való elérhetővé tétele együtt jelentik a kulcsingert a költéshez. Az nem jó, ha az odúkat egyszerűen csak megtöltjük forgáccsal. A fészkeket nagyobb fadarabokkal kell megtölteni, hogy a papagájoknak muszáj legyen ezt darabokra szétrágniuk, hogy fészkelni tudjanak. Ez a tevékenység (hogy fadarabokat kell szétrágniuk a fészkeléshez) stimuláló hatással van a költésükre, mert szimulálja a természetes körülményeket. A vadonban minden faodúban és termeszvárban költő papagáj (ez a fajok mintegy 94 %-a) rengeteg időt tölt a fészek elkészítésével.

A videón egy Kis sándorpapagájt látunk, amint az élőhelyén az odúját készíti napokig, hetekig tartó rágással.

Sárga-kék aráknál (Ara ararauna) laparoszkópos vizsgálatokkal alátámasztva mutatták ki, hogy azoknál a költőpároknál, amelyek odúja nagyobb fadarabokkal volt megtöltve, az ivarszerveik sokkal duzzadtabbak és sokkal aktívabbak voltak, mint azoknál a költőpároknál, amelyeknek odúja forgáccsal volt megtöltve.

Továbbá az odújukat saját maguknak készítő párok sokkal több megtermékenyített tojást raktak, mint azok, amik készen kapták az odút. Viszont fontos észben tartani, hogy az ingergazdag környezet kedvez a költési hajlandóságnak, de önmagában nem elegendő a költéshez.
 

Összefoglalva:

A papagájkolónia egész éves intenzív gondozást igényel. A költés ösztönzéséhez a megfelelő étrend és fészkelési feltételek megteremtése elengedhetetlen, de soha sem szabad figyelmen kívül hagyni a madarak pszichés jólétét. Ez az, amikor a madarunk mentálisan és fizikailag is elégedett, aminek kézzel fogható eredményét láthatjuk a költés során.

Sok sikert a következő költési szezonhoz mindenkinek!

Felhasznált szakirodalom: Tony Silva: How to stimulate your parrots before the breeding season? May 7th, 2015 Tony Silva: How to stimulate your parrots before the breeding season? PART II May 14th, 2015