Papagájok és ragadozó madarak iskolája

4.8297872340426 1 1 1 1 1 Értékelés: 4.83 (47 szavazat)

Imre Istvan solymász és papagajidomárEgy különleges magyar madarász, aki nemcsak az okos papagájok idomításról nevezetes, hanem tekintélyt parancsoló ragadozó madarak tanításával is foglalkozik.

A fűzfák árnyékába épített, farönkökből készült röpdékben ragadozók sora; karvaly, vándorsólyom, galambász héja, harris-ölyv és bagoly is helyet kapott a papagájok szomszédságában.

Megkérdeztük Imre Istvánt, a „Madársuli” tanárát, hogy miként lehet együtt, egy helyen művelni a madarászatnak ezt a két távoli ágát? Miben különbözik a papagájok és a ragadozó madarak tartása és tanítása, de legfőképp azt szeretnénk megtudni, hogy viselkednek a madarak egymás jelenlétében és a bemutatókon az emberek társaságában?imre istvan madarasz

 

Először azt áruld el nekünk, hogy fér bele az idődbe a madároktatás és a sólyomreptetés
a munka és a család mellett?

Ez egy új fejlesztés, képes vagyok 24 órán át akkumulátorról működni. :)

 

Hogy kezdődött a madár őrület, amit manapság már Madársuliként tisztelhetünk?

Ez a madarászás egy bogár a fejemben, ezzel nem tudok mit kezdeni. Gyermekkoromban ornitológusnak készültem, de az élet más irányba sodort. A madárszeretet azonban megmaradt. Nem volt olyan időszak, hogy ne lett volna valamilyen madár az udvaron. 

foldes templom madasuliFöldesen – egy agrárjellegű – faluban nőttem fel, ahol minden háznál voltak – és még vannak mostanában is – állatok. Ezt a szerethető kis településünket igyekszem színesebbé tenni a tollasok segítségével. Ebben sokat segítenek nekem a Bihari-sík Tájvédelmi Körzet munkatársai is. 

(Komolyra fordítva a szót… az előbb kérdezted, hogy hogy fér bele az időmbe ennyi madarat idomítani. Sikerült a vállalkozásunkat úgy beindítani a házunk udvarán, hogy a munka mellett azt csinálhatom, amit igazán szeretek. Ha egy gyárba kellene járnom reggel 6-tól dolgozni, akkor nem hallhatnám a madaraim korai csipogást, és nem tudnám azonnal megállapítani, hogy van-e valamilyen problémájuk.)

A Madársuli azért jött létre, hogy minél több embernek bemutathassam ezeket a különleges élőlényeket. Az a célom, hogy a madarakra ne úgy tekintsünk – ebben a természettől eltávolodott világban –, hogy azok csak úgy ott vannak a fán, és ösztönből cselekszenek, hanem, igenis okosak, tanulékonyak és figyelemre méltó állatok.

Rengeteg háttérmunkát végzünk, hogy a madaraink idegen helyen is be tudják (vagy be merjék) mutatni a tudásukat. Fontos, hogy ne ijedjenek meg tapsoló, vagy hangosan csodálkozó közönségtől egy-egy új, ismeretlen helyen. A szabadban még érzékenyebb a bemutatónk, mint egy zárt teremben. madarsuli foldesA ragadozó madaraknál könnyebben működik a szabad reptetés, de a papagájoknál nehezebb a helyzet. Én azt mondom, hogy jelenleg a tréningek 95%-ban repülnek vissza hozzám egy füttyre (zárt térben nincs is probléma, de a szabadban gondot jelent). Az idén több időt fogok szánni rájuk, és meg fogom mutatni, hogy meg lehet tanítani nekik mindent úgy, hogy a szabadban is biztonságban bemutassák a tudásukat. Az ember-madár közötti bizalom kérdése az egész.

A Madársuliba befektetett időmet összeadni sem tudom adni, olyan sok, de bőven kárpótol az, amikor látom a gyerekek csillogó szemét az előadásokon. Nagyon szívesen fogadok csoportokat és ellátogatok távolabbi településekre is, hogy bemutatókat tarthassak a madaraimmal. Minden korosztály érdeklődve figyeli a műsorunkat, de főleg a gyerekeknek tudunk felejthetetlen élményt adni.

 

Említetted a szabadon reptetés nehézségét. Hogy tudod elérni, hogy madaraid visszarepüljenek hozzád? - és még egy kérdés kapcsolódik ide - Nem tartasz attól, hogy a környezetben – értem ez alatt a települések veszélyforrásait – megsérülnek a madaraid?

Megfelelő tréninggel működik ez a dolog. Először is; nincs olyan, hogy mondjuk „három hétig” letesszük a madarat, aztán majd utána folytatjuk a tréninget. (Én napi szinten foglalkozok velük, de mondjuk, ha esetleg rossz idő van, akkor természetesen nem megyünk edzeni.) Másodszor a bizalom kiépítésnek is folyamatosnak kell lenni a tréningezés mellett. Ezért sem távolodhatunk el napokra tőlük. Ez a két dolog alapja a szabad reptetésnek.

Hogyan tudnak visszajönni a madarak távolról is hozzám? Ennek is két oka van:  

  • A közvéleménnyel ellentétben a madaraknak (és nemcsak a ragadozóknak) rendkívül fejlett hallásuk van. Mivel nincs fülkagylójuk, csak egy két kis lyuk van a fejükön, ezért sokan azt gondolják, hogy gyengén hallanak, de nem így van. Sokkal kifinomultabb a hallásuk, mint azt képzeljük. Nemcsak a hangok elkülönítésében és a hang irányának meghatározásában jók, hanem az egészen távoli zajok érzékelésében is tehetségesek.

  • A mi emberi agyunk kb. 25 képet tud felfogni másodpercenként. A madarak képfeldolgozási sebessége ennek a nyolcszorosa, tehát nagyjából 200 kép/másodperces az észlelésük. Azokat a kis részleteket a környezetben, amiket mi észre sem veszünk, azt ők simán rögzítik. Élesebben is látnak, és több részletet is megfigyelnek, mint mi.

imre istvan bemutato 01A madár csak akkor jön vissza, ha akar, és azért jön vissza, mert megbízik bennem. Egészen magasból is megismer engem. A hangomat is ismeri és távolról is meghallja. Például amikor a frissen felnevelt madarak kirepülnek a röpdéből véletlenül, akkor az esetek nagy százalékában visszajönnek hozzám (abban az esetben is, ha még soha nem látták a külvilágot azelőtt).

Hogy tartok-e a környezeti veszélyektől? Itt leginkább az a fontos, hogy a papagájokat a macska vagy egy idegen ragadozó madár meg ne fogja, vagy az, hogy egy villanyvezeték nehogy kioltsa az életüket. Sajnos volt egy eset, amikor egy dolmányos varjút nevelgettem és az udvaron rendszeresen reptettem, de egy nagyfeszültségű légvezeték is húzódott kb. 100 m-re tőlünk. Egyszer azt vettem észre, hogy rászállt a vezetékekre, és amikor arra gondoltam, hogy leveri őt a feszültég, abban a pillanatban ez meg is történt. A szívem majd’ meg szakadt érte.

Az a szabály az, hogy ahol madarat elengedjük ott nem szabad elektromos légvezeték fusson a magasban. Ha mellettünk van pár száz méterre, az nem baj, mert arra már nem fog rászállni a madár.

 

A papagájok nagyon intelligensek, ezt tudjuk és látjuk a Madársuli bemutatóin is, de mi a helyzet a ragadozó madarakkal? Azok is könnyen teljesítik, amit elvársz tőlük?
Esetleg van olyan trükk, ami az egyik fajnak könnyebben, a másiknak nehezebben tanítható meg?

Minden intelligens madár boldogan tanul, mert nekik ez egyfajta közösségi játék, de csak addig szabad oktatni őket, amíg el nem fáradnak. Fajonként másként alakul a tanulás. Nyilván más trükköket lehet elvárni egy papagájtól, mint egy sólyomtól vagy egy bagolytól. A testi adottságaik (alakjuk, csőrformájuk, lábujjaik) meghatározzák a lehetőségeiket.

Sokszor meglepődöm azon, hogy az általam egyszerűnek tartott mutatványt mennyire nehezen sajátítják el a madarak, vagy mennyire gyorsan tanulják meg azt a trükköt, amit én bonyolultnak képzeltem. heja repul karikanBiztos láttátok a focis jelenetet, amikor csak annyi a feladat, hogy a labdát a kapuba kell helyezni! No, erre azt gondoltam, hogy pofon egyszerű, de közben egy hónapos próbálkozás kellett ahhoz, a papagájok megértsék, mit is szeretnék elérni velük. Ugyanilyen furcsa volt számomra, amikor a vödör felhúzós trükköt továbbfejlesztettük azzal, hogy a kötelet fel is kell csavarni a rúdra. Ennek elsajátítása is hónapokba telt.

A ragadozóknál is vannak embert és madarat egyaránt próbára tevő mutatványok, amelyek szintén nem pont azok, amelyekre mi azt hisszük, hogy komplikáltak.

Amikor a madár átrepül a karikán, és elszáll a közönség feje felett, akkor azt gondolhatnánk, hogy a látott feladat végrehajtása volt a komoly dolog, de közben ennél sokkal nehezebb volt azt megtanítani, hogy a csodálkozásának hangot adó közönség hangerejétől ne rémüljön meg a madár.

Nagyon kíváncsiak vagyunk arra is, hogy a papagájaid hogy viselik a ragadozók közelségét? Gondolom, néha látják őket.
Képesek-e megszokni a ragadozó madarak félelmetes látványt, amelyektől amúgy ösztönösen megrémülnének?

imre istvan ara papagajHa a papagájok soha életükben nem láttak héját vagy sólymot, akkor is megismerik. Ahogy mondod… ösztönösen tudják, hogy a ragadozó madárnak milyen az alakja, és az veszélyt jelent rájuk.

Nálam szerencsére napi szinten látják egymást a madarak. Például amikor a karvalyt kiveszem a röpdéjéből, és a papagájoktól kb. 20 m-re tartom a karomon (közelebb nem viszem), akkor csak a kis gyémántgalambokon lehet látni a feszültséget. A papagájok képesek megszokni a ragadozók jelenlétét. Pontosan úgy, ahogy képesek megszokni nálatok a macska vagy a kutya közelségét is. Annyira intelligensek, hogy tisztában vannak a territóriumok határaival. Azt is fel tudják mérni, hogy a rács és a röpde megvédi őket a támadóktól.

Amúgy olyan elrendezésben tartom a madarakat, hogy azok ne lássák egymást, de nem kifejezetten a papagájok miatt alakítottam így ki a területet, hanem – ahogy említettem – inkább a félénkebb kismadarak miatt, amelyek nem képesek felmérni a biztonsági határokat.

 

madarsuli ara apapagaj
Szelíd papagájokat is szoktál nevelni magadnak, vagy amelyeket másoknak adsz, amikor már önállóvá válnak. Mivel jár a papagáj fióka nevelése számodra?

Csak akkor avatkozok be a fiókanevelésbe, ha szükséesnek tartom. A legtöbb esetben nincs probléma a szülőpárokkal, ezért rájuk hagyom ezt a nemes feladatot.

Nehéz elmondani, hogy micsoda elszántság szükséges egy kis papagáj felneveléséhez, és „végig küszködéséhez”, amíg abból a pici madárból egy önálló, egészséges, szelíd madár fejlődik. Tudom, hogy „küszködésnek” tűnhet ez gondoskodás mások szemében, de én ezt szeretetből csinálom, és - bármilyen furcsa - nem is esik rosszul nekem. Azt a sok éjszakázást, pontosabban éjjeli etetést, amit a fiókák megkövetelnek – hát, lássuk be – nagyon fáradságos heteken át csinálni. Amikor visszafekszel, és néhány óra elteltével – amikor még vissza sem tudtál aludni – már kelhetsz is fel újra etetni. Ha ezt valaki nem elhivatottságból vagy szeretetből teszi, annak ez nem is megy.

 

Magyarországon kuriózumnak számít, ha valaki ragadozó madarakat tart. Ezzel szemben az ázsiai országokban sokkal magasabb a ragadozó madár tartók száma. Rengeteg fotót láthatunk az interneten róluk.
Jártál-e már külföldön a madaraiddal? A környező országokban találkozhatnak veled az érdeklődők?

solyom ellenorzesAmikor külföldre visszük a madarakat – itt most leginkább a sólymokra gondolok – akkor mindenféle állatorvosi igazolás, és hatósági hozzájárulás kell ahhoz, hogy – akár csak egy napra is – kivihessük magunkkal az állatokat. Eközben az emberek (még a távoli, alacsony higiéniájú országokból is) vizsgálatok nélkül simán behurcolhatják az emberi betegségeket hozzánk. A madaraink nem sok idegen madárral érintkeznek külföldön, szinte esélyük sem lenne megfertőzni az ottaniakat, ha betegek lennének. Ezzel szemben a külföldről (távoli kontinensről) érkező emberek rengeteg fizikai kontaktust alakítanak ki a többi emberrel, ami – véleményem szerint – sokkal veszélyesebb. Vagy az állatokkal kapcsolatos jogszabályok túl szigorúak, vagy az emberekkel kapcsolatos követelmények túl lazák?

Most kilenc madarat tanítok és tartok kondícióban a Madársuliban, ezért nem olyan egyszerű elmennünk itthonról. Nem úgy van, hogy „kapuzárás, és elszaladunk egy hétre valahová”. Még két napot sem tudunk távol lenni, mert nincs olyan ember, akire rábízhatnánk a madarakat. Nem tudok senkit felkészíteni előre a fogásokra, hogy pl. „ne úgy etesd azt a héját, mert odakap a kezedhez”! Így még a jövőben sem látom esélyét annak, hogy hosszabb, több napos útra menjek külföldre.

Ha már a távoli, közel-keleti országokat említetted, akkor beszélnünk kell az ottani szabályozatlan madártartási kultúráról, amit össze sem lehet hasonlítani a mi szigorú szabályozásunkkal. keleti madar allat piacEzekben a távoli országokban a ragadozó madarakat – így közöttük például a Magyarországról elindult vándorsólymokat is – úgy lövik le, hogy azokra valójában nincs is szükségük. Nem az éhség viszi rá őket a védett madarak leölésére, hanem mulatság kedvéért lövik le őket, és terítik ki büszkén a tetemeket a földre. Amelyik madarat élve elfogják, azt pedig rongyokba csavarva, kilóra árulják a piacon.

Sajnos a fogságban tartott papagájoknak sem rózsásabb a helyzetük Keleten. Azokat is olyan körülmények között tartják, hogy az európaiak sírnának, ha meglátnák. Óvhatjuk mi a kihaláshoz közel került fajokat Európában és az Egyesült Államokban, ha világ másik részén azt sem tudják, hogy melyik faj a veszélyeztetett, sőt még állami szinten sem tartanak ott, hogy jogszabályokat alkossanak az madarak védelme érdekében.

 

A papagájtartás jogi feltételeit (a rendeleteket vagy a CITES kötelezettségeket) sokan ismerjük a papagájtartók közül.
Neked mennyivel másabb a helyzeted, milyen jogszabályoknak kell megfelelned a solymászat során?

Mivel nem madártartásról vagy madártenyésztésről van szó, hanem „idomított ragadozó madárral történő vadászatról”, így aztán sokkal bonyolultabb a ragadozó madarak tartásának jogi szabályozása.

Először is le kell tenni a solymász vizsgát, ami nem egy lehetetlen dolog, de azért kell hozzá kitartás. Azután még több vizsgát le kell tenni ahhoz, hogy benyújthasd a kérelmedet a természetvédelmi hatósághoz a ragadozó madár tartási szándékodról. Olyan röpdével kell rendelkezned, amelyet a jogszabályok előírnak a tartani kívánt faj kategóriájához (pl. a héja esetében 6×4×3 m-es röpde minimális mérete). Le kell tenni a vadászvizsgát is, mert másképpen nem tarthatsz ragadozó madarat Magyarországon, mondván, hogy a madarakat a vadászat céljából tartod.

solymasz vilagoroksegNe felejtsük el, hogy fokozottan védett madarakról van szó, ezért sokkal szigorúbbak a tartási szabályok, mint amelyeket a papagájtartók megszoktak. Úgy tudnám tömören (a papagájosoknak érthetően) összefoglalni a hivatalos „papírmunkát”, hogy alapjaiban olyan feltételi vannak a ragadozó tartásnak, mint pl. az ara papagájok tartásnak. Tehát be kell jelenteni a tulajdonosváltást az eladó és a vevő részéről is a hatóságnak, azonban az esetünkben ezt megelőzi egy engedélykérés is. Az eladónak be kell nyújtani egy elidegenítési kérelmet, a vevőnek pedig egy megszerzési kérelmet a hatóság felé. Ha minkét fél megfelel a solymászat jogi követelményeinek, akkor adja meg a hatóság az engedélyt a tranzakcióra.

Ha netán elhullik egy ragadozó madár, akkor azt 8 napon belül jelenteni kell, és a tetemet lefagyasztva el kell tenni, egy esetleges ellenőrzés céljából. Ha egy elrepül, és nem jön vissza, azt is jelenteni kell.

solyom tenyesztesA tenyésztés pedig még ennél is szigorúbb keretek között folyik Magyarországon. Csak az szaporíthat ragadozó madarat, akinek legalább 5 éves tapasztalata, és 5 évnél régebben megszerzett solymász vizsgája van. Tehát csak az öreg solymászok számára engedélyezhető ez a tevékenység.

Összehasonlíthatjuk a papagájtenyésztés és a sólyomtenyésztés közötti különbségeket, ha ez érdekli a kedves olvasókat. A ragadozók takarmányozása is merőben eltér a növényevők etetésétől, sőt a fiókák kézzel neveléséről is tudnék még mesélni!

Az olvasóink legtöbbje nem hallott még soha ezekről a különlegességekről, ezért nagyon szívesen írunk az ragadozók etetésről és a fiókanevelésről a következő cikkünkben!

 


 

Friss apróhirdetések:

huendeitmsptrosres

Cuki, vicces videók

Papagáj viedó 

Belépés

Csatlakozhat Facebook vagy Google kapcsolatával is, kattintson az ikonjára!

   

(Nem történnek megosztások az Ön kérése nélkül!)

Volierek, röpdék I.

Volierek, madárházak II.

Melyik növény adható a papagájoknak?

Melyik növényeket lehet néha vagy szezonálisan etetni a papagájokkal?
(Több növényt is megjelölhet.)

Háttérképek:

Papagáj játékok:

Legutóbbi cikkek:


A weboldal sütiket tartalmaz.
Több infó Elfogadom